Sok verset írtak már az ősznek,
szép szomorút, vidám biztatót,
a költészet mezejéről szórendekkel
szállt felé a szél tarka szárnyakon.

S az ősz, a mustoló kedves öreg,
hitt a versek hízelgő szavának,
és nem értette,  miért, ha ő eltávozik,
versei könyvekben maradnak?