Mikor elcsendesedik a város s kialszanak a fények
Íróasztalomra borulva, kezeimet összekulcsolva
Szinte a csendbe beleharapva egyedül a megfeszítettre gondolok
Szinte belsőmből kiszakadva felujjong a lelkem
Feltámadt Krisztus! s ismételve ezt harsogja
Tollamat kezembe kapva, csak ennyit írok a papírra
Feltámadt Krisztus Alleluja, Alleluja
Majd irom százszor, meg ezerszer.
Kiakasztanám minden ajtóra, kapura
Ha majd beköszönt a hajnal első sugara
Földünk minden lakója elsőnek ezt olvassa
Majd vinném magammal a szegények, koldusok közé
Egy új élet reménye megszületett, ne csüggedjetek
Életét és vérét kezetekbe adta csak nyújtsátok ki
Feléje, s érintsétek meg áldozatát, szeretetét
Vinném tovább a betegekhez a halállal küszködőkhöz, mert
Vétkeiktől megszabadulva elérkezhetnek egy boldog világba
Vinném a háborgókhoz, vinném a politikusokhoz
Ezzel a mondattal kinyitnám szívüket, s elvenném viselt terhüket
Vinném a gyermekekhez, s vinném a családba
Hogy jelenünk, s jövőnk végre szökkenjen virágba
Feltámadt Krisztus! felírnám a szivárványra
Hogy mindenki láthassa Ő volt a húsvét báránya.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…