Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Bognár Stefánia Végtelen tökéletlenség című alkotását Radó Denise előadásában.

 

Bognár Stefánia: Végtelen tökéletlenség

A moly keres egy szekrényajtót,
hol bebújhat életterébe.
– Feltaláltátok a molyirtót,
senkinek sem volt rá szüksége. –

A vírus keres kis „könnyű vért”,
erőtlent, immun-hiányosat.
– Üldöznek, nem is tudom, miért,
bár nem akarok semmi rosszat. –

A szív az agy-halottból kilép,
hadd keressen egy másik testet,
hiszen kedve van dobogni még.
Manapság ez senkit se’ lep meg.

Falunk utcáján két telefon
elégített ki minden igényt.
A technika feltört rohanón:
markunkba az egész világ befér.

Térképeink már elavultak,
felesleges is bíbelődni.
Amikor gép vezet útra,
úgy is van esély eltévedni.

Gépmadár-ezrek fejünk felett
tágítják Földünk határait,
űrhajók jutnak egyre messzebb.
Tesszük, mire Ikarosz tanít.

Mindig feljebb és mind gyorsabban
a tökéletesség ormára!
Meg sem fordul a véges agyban,
hogy sohasem jutunk fel arra.

A tökéletlenség abszolút,
mert, ha a tökélyt birtokolnánk,
onnan már nem visz tovább az út,
a semmi árnya tornyosul ránk.

Lehetséges, hogy Isten talán
a tökély szomját ültette el,
s a végtelen summázat nyomán
ő saját lényegét tölti fel.

Mindenható, ezt mondják róla,
s az értelmes lényektől kapott
minden-tudások hordozója.
Tervezés nélkül így alkotott.

A járulékos mellékhatást
alkalmanként ne kérjük számon
tőle, ne, hisz’ csak lényegre lát,
túl az amatőr kuszaságon.

Bognár Stefánia az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2009. cím birtokosa. "Matematika - fizika - ábrázoló geometria szakos tanárként…