Galambok szobrokra száradt nyoma,
romkocsmákban a művészet hona,
hídon, s alatta hömpölygő mocsok,
sárgán sikoltó vad villamosok.

Aluljáróban koldus kéreget,
jólfésült alak szidja az eget,
kismama csikkje sínek közt landol,
babakocsiban síró kalandor.

Piros lámpánál elzúgó mentő,
feloldozást ígérő teremtő,
kontúros vélemény a tűzfalon,
váltónál veszteglő üres vagon.

Hajnali idill a macskakövön:
valaki hangosan köp és köszön,
csurranó híg fény hideg árnyakon
tapogatózik részegen, vakon.

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi…