Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Láttál már eleget…

    Rózsa Iván: Láttál már eleget…     A végtelen sivatag végén felfedezed a tengert, A végtelen kék ég felett megleled az embert; Ki érted élt, halt és szenvedett… És akkor elmondhatod, tapasztaltál már eleget…     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

Posted by
Posted in

Szélkirálynő /mese/

Egy szép tavaszi reggelen Berci éppen a cipőjét vette át az oviban amikor felfigyelt Peti szavaira. Képzeljétek, hétvégén kaptam egy igazi távirányítós hajót – mondta hangosan Peti Hogy mit? – kérdezték a többiek. Egy igazi távirányítós hajót – ismételte meg Peti – ami igaziból megy a vizen. A többiek, köztük Berci is hitetlenkedve hallgatta Peti […]

Posted by
Posted in

Te, aki írtad, részese vagy

A század elsuhant. A maga porával. Vitte a gondjait, elveit, az újszerűségét. Itt hagyta a múltat, a megszépülőt, az elfelejtettet, a megkérdőjeleződőt. Azt is, mely nem lehetett része, az elmulasztottat, a hiányt. És jövő épül a mostban hagyott képlékeny tegnapok minden ingatag oszlopára. A szemétre. Csak a tavaszi madárcsicsergés, a rügyfakadás, a vénasszonyok nyarának fényei […]

Posted by
Posted in

Művészportré Sárváry Mariannal

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Miskolcon született, jelenleg Budapesten él. A művészportrét 2016 nyarán készítettük vele. Cikkünkben a szerző életrajza, néhány fénykép és a műsorban elhangzott alkotások egy része látható, olvasható. Végzettségei: 2015: mesterpedagógus: minősítő és tanfelügyeleti szakértő 2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga 1986: Eötvös […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Földre mért kertemben

B. Mester Éva    Földre mért kertemben   Földre mért kertemben soha nem ültetett vadszőlő tekereg, fűcsomó gomolyog. Nehéz lesz itt megint új utakat vágnom. Az ösvények helyén szúrós köd tántorog.   Egy kóbormacska rémülten mered rám. Mi van a kezemben? Lendítem, dobom? Ő osztozna velem – savószemén látom – a magamra hagyott, félretolt sorsomon. […]

Posted by
Posted in

A farkas és a „hova lett a nyuszicsalád?” /mese/

Hol volt, hol nem volt, a kerek erdő közepén volt egy hatalmas, virágos tisztás, nyílt itt kankalin, pipacs és még százszorszép is. Ezen a hatalmas tisztáson állt egy picike házikó, nagyon takaros, otthonos házikó volt, két nagy ablakkal, szépen rendezett tetővel és kéménnyel a tetején, volt egy kis virágos kertje az oldalánál, és alacsony kis […]

Posted by
Posted in

Így (is) szeretlek (tragikomédia)

   Hatkor csörög a vekker. Kipattanok az ágyból s másodperceken belül a konyhában már teszem is fel a vizet főni. Nem sokat aludtam. Ismét. A héten már negyedjére. Pedig még csak a hét negyedik napja van, csütörtök. A rossz alvó kifejezést nem Rád találták ki. A rossz túl enyhe kifejezés, Te borzasztó alvó vagy. Álmodban […]

Posted by
Posted in

Egy álom mi valóra vált

Egy álom mi valóra vált Én egy autodidakta író vagyok, Kinek a szíve nagyon boldog. Hisz az élet iskoláját járván, Megkaptam vele a boldogságot Hisz nincs nékem semmi iskolám, Mind autodidakta jártam az írók rögös útját. Nem ismervén a sok szép szavat, Mit rímnek, szótagszámnak, ki tudja minek sorolnak. Írogattam, s a fiókba raktam. Álmodoztam, […]