Gerincem húrján játszik az isten,
kínvallatását nehezen bírom,
közhelyes vallomás: (mire vittem?)
üres gondolat egy sajtpapíron.

Lényemben bujkáló hófehér hitem
szikrázó szavát a zord égre írom.


Gerincem húrján játszik az isten,
fájdalmas himnuszt: végzetem dalát;
deresbe simult szakállam, tincsem,
s nem ettem meg még kenyerem javát.

Ezentúl magam élőnek tekintem,
s dalolva várom az együgyű halált.


Gerincem húrján játszik az isten,
kotta nélkül is bőszen pengeti,
előtte titkom (rég volt) már nincsen,
halk szitkaimat néha engedi.

Apránként szétszórom sok féltett kincsem,
a porban talán egy koldus megleli.

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi…