Napra, nap,
Évre, év.
Boldogság, kedv és öröm,
Látni cseperedve magzatunk.
Tükör mely ősz szálat is mutat,
Nyugágy, bámulni felhőt huszárosat.
Aggódni kamaszok forradalmi kedvén,
Látni utunk még messzi végét.
Mert életünk csak kölcsön,
Mely lassan visszajár.
De voltunk, kis nyomot hagytunk,
S, kevesebbe is belehaltak már.

Flecker István vagyok  túl életem nagy részén a szokásos családból, itt Magyarországon  ahol jóformán nincs olyan férfi és…