Posted by
Posted in

Egy, két, há….és

Mondta Rita és, Hozott hozzá fűszert, Meg aztán sok, sok nőiest, Aztán ha szemével rád tekint, -Melynek bogára csupa mosoly-, Már tudod lelked tükre ragyog, Énekelnek a mikrofonok, S, körülötte keringnek kisbolygók, Lujzi kinek fegyver a szó, De ő a béke barátja, vele harcol, Danika ki ifjonti hévvel Tele szájjal érvel, Majd jön nagypapa, Kinek […]

Posted by
Posted in

Mr. Senki

Az idő elfolyik, Rossz döntésünk haván, Tudva, múltra jövő a felelet. Vagy hozzunk döntést önös érdekből, Végig próbálva lehetséges történést, Mire már nem tudjuk melyik igaz. Halandónak lenni Egy cseppnyi ária, Majd vissza hullni az idő óceánjába. Tenni dolgunk , Térben és pörgetni gravitációt, Míg elménk választ. Vagy elveszni, Az ősrobbanás zajában némán, Mint létben […]

Posted by
Posted in

Ma csak úgy elvágyódom.

Ma csak úgy elvágyódom, Nézni alvó babák takarodóját, Míg egy kis társadalmi össztánc, Köztünk összhangot teremt. Hol a szó elektromos ostor csapás, Internet koporsóba zárva, Persze, mindennapi feltámadásra várva, Gépesített főnix madár. Aztán jöhet a nemzeti asszonánc, Hol ropnak az Artorok, Végül pedig már csak szünetjel, Mely helyetted is hallgat.

Posted by
Posted in

Ma festett képek voltunk.

Ma festett képek voltunk. Csupa pötty és kocka, Csak álltunk ott a fényben, A sziporkázó tört sugarakban, Hol millió lux kereste testünk, Bebújva kabát és sapka alá, Mind az életet harsogta, S, mi csak néztük egymást, Ajkunk össze ért.

Posted by
Posted in

Te kicsi lélek álmodj szépet

Te kicsi lélek álmodj szépet Már messze szált az álom, Ébredni kell. Nincs néked itt hely. Hiába menetelsz nem kellesz. Hát csak álmodj gyenge láncszem. Ugyan ki vagy itt nekem. Kapaszkodó gyökérrel vetteted lábadat. De néz körbe ugyan ki vagy itten? Nem kellesz senkinek S az alkotásod mit sem ér. Nincsen semmi érdekesség. Hát ébredj […]

Posted by
Posted in

Komédiás

Shakespeare tükrének darabjait, Szedegetjük színházak szinpadán, Kedv és “szomor” szerint, Hol néző az úr, S, mi a szolga. De édes e kín, Szülni embert jót és rosszat, Tündér Ilonát szép szőkét, Sylockot igazság keresőt, Vagy csak ott a karban állót. Tedd a dolgod, “s, ne takarj Ladányi…” Hívság, bánat, öröm, A színpadon mind jellemez, Hiszen […]

Posted by
Posted in

Bayer Zsolt lovagkeresztjének margójára.

Nem koszorús költő ő, De toll és szókimondó, hév hevíti. Stílusa tükrében, Az 5. magánkönyvtár kezében, Szerkeszt ő szorgosan. Majd mint a demokrácia bajnoka, A nyelv és kifejezés bajnoka. 2013 Nincs kedvem a politikai korrektséghez (…) A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték […]

Posted by
Posted in

Születésnap

Napra éj, s virágok, évek hosszú sora. Mint színes selyem, tekereg fényesen. Sem éj, sem zord tél nem számít, Mit át jár a félelem, Hogy múlik fiatalság, derű és kényelem, Úgy legyen bölcsebb az ember. Mert ne évek számát nézzed, Hiszen múlik az magától. Gondolj arra a test romlandó, Csak tetteink miatt vagyunk,- ez sem […]

Posted by
Posted in

Dúdoló

A boldog évek szállnak, Tört arany percek. Mint balzsam simogat a múlt, A jövő betekint az ablakon. Mi pedig a cseresznyefa alatt, Napokat számolunk.

Posted by
Posted in

Nevelem önmagam.

Nevelem önmagam, Vagyok kertemben növő fa, Gyökerem kövek között, Mélybe vájva. Ott látom századok rémeit, Háborút,ősök vesztét, Halálvonat és krematórium füstjét, A káosz torz hajtásait. De, a mélyen született valami, A komposzt történelem talaján, Jövő,mely a ma törött cserepein éled, S, kívánok nektek ÉLETET.