Bőrcsizmában álldogál,
csíkot húz a hosszú Tél.
Letérdel egy zászlónál.
Nem énekel, nem beszél.

Fagyot vár a kis folyó,
partján varjúhad legel.
Fűtött szoba volna jó.
Minden lesz, ha semmi kell.

Teát szürcsölgető fák.
Deres homlokú falak.
Erdőt irt a nagyvilág,
versenyez egy kék szalag.

Zugok mélyén lapuló,
álmot alvó forró nyár.
Rég lezengett induló,
hóba fúló Völgyhatár.

Gondolatod megmaradt.
Nyomot hagyó szép emlék.
Felhők fölött, menny alatt
mindörökké kék az ég.

Két eltévedt kisgyerek
ruha nélkül sírdogál.
Bámulnak az istenek,
kezükben tejespohár.

Kályhát gyújt a Tűzmanó.
Pokrócokat oszt az Éj.
Megbillen egy hintaló,
én is itt vagyok, ne félj.

Székely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka…