Dermesztő hideg éjszakák

Jeges, szél fújta nappalok után

Napfényre, melegre vágyni

Lehet türelmesen  csak várni

Mintha meghalt volna a természet

Csak alszik és némán szendereg

Fagyott virágok idézik a nyarat

Az is csak úgy hirtelen elszaladt

Vágyunk már a virágos rétre

Lágyan simogató tavaszi szélre

Várjuk a kikelet új csodáját

Patakok halkan csörgedező hangját

Látjuk amint a hóvirág élni akar

De a hó és a fagy mindent eltakar

Szívednek, lelkednek  lehet már unalom

Ez a  hosszúra nyúló, didergős  téli álom.

 

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet.…