Posted by
Posted in

25 karácsony

25 karácsony. Ennyi telt el,hogy elmentél,messzire. Felneveltem a gyermeket,elindultak az életbe,már sok idő telt el,nagyapa,dédi lettem. Nemcsak karácsonykor hiányzol,  minden nap,próbáltam kiírni a fájdalmat,legutóbb a te emlékedre a harmadik kötetem készült el,a Rózsaszirmok,egy tearózsa ember lenne,de rájön milyen nehéz is az emberi sors,bizony az. Negyedik is készül,kicsit a mi sorsunk,egy olasz idekerül Oroszlány környékére,egy bányászkislányt […]

Posted by
Posted in

Őszi capriccio

Reggelente a tükörben: arcom nem fér a bőrében. Mosolyom tűnő tavasza, mélyülő ráncaim szava. Munka riasztó reggele, szemem karikákkal tele. Induló van, induló van! Sietősen zsúfolt buszban, buszablakban újra látom: arcom gyűrött, úgy sajnálom. Ezt a képet elfelejtem, szaladok az őszi szélben. Huzatos a metró útja muzsikál a szívem búja. Az életben ugyan mi jó? […]

Posted by
Posted in

Gyermekbaleset anno 1992. Egy országos pályázatra

Kedves mindenki! Ezzel a kis novellával szeretnék bemutatkozni, amelyet nővéri munkám és a baleseti sebészeti osztály gyermekbetegei ihlettek. A novella megjelent a “Látlelet” című folyóiratban. Innen indult a késztetés, a vágy, hogy gondolataimat másokkal is megosszam. Olvassátok olyan szeretettel, amilyennel én feltettem, kínlódva még a számítógépes feladatokkal. Egy országos pályázatra GYERMEKBALESET ANNO 1992. Délután két […]

Posted by
Posted in

2015Karácsonyára

2015 Karácsonyára Szürke köpenyébe bújt Budapest elrejtve fényeit Pedig a hazai hatóságok biztonságot igértek Durrognak a petárdák puffognak a pezsgősdugók városszerte Nyugat vigasságát viszont a népvándorlás elmeszelte Vegyes érzelmek az agyakban, a szivekben Félelem,reményvesztettség vibrál a levegőben Kivül és belül is ködbe burkolózott Európa Mindenütt csak fegyverét szorongató rendőr s katona Pusztitó viharok, temérdek eső, […]

Posted by
Posted in

75 év a hánykolódó hajón

75 év a hánykolódó hajón. Kinnt kacsintgat az idő Nyugaton napsütésben,szinte ingujjban sétálnak a szabadban Keleten hófedte háztetők,csúszó utak, s jégcsapok az ablakokban Huncut ez a világ,s nagyokat ásit a képembe Mintha valami nyavajakórság lépett volna az életembe Ha a TV képernyőjére nézek, hidegrázást, s borzongást érzek Migránsok fullnak tucatszámra a hullámzó tengerbe Gyilkos hordák […]

Posted by
Posted in

Téli madáretetés

Edit Szabó : Téli madáretetés Belepte a hó a fákat, erdőt mezőt a határban, madaraknak nincsen terük fenn tarthassák az életük. Hótakaró vastag paplan, minden rovar föld alatt van, elbújtak a szemes magvak, búsulnak a kis madarak. Faágakon az etető, kerül bele, mi ehető napraforgó, búza szemje, szalonnának a bőrkéje. Cinegepár látogatja, sárgáll nak a […]

Posted by
Posted in

Kék világ

Kék világ Fátyol-pára lebeg a vízen remegve, álmos fény bukdácsol reszketve. A tó felett a kék új és újabb árnya vetekszik egymással: a Balaton türkizben játszik, az ég azúrja végtelen, ragyog a hegy  kobalt színe, határát nem látja szem. Csend van, halk hullámok csapódnak a parti homokra, nedves lábnyomok után kutatnak lankadatlan. A forróság kígyóként […]

Posted by
Posted in

Kain

Kain Az Ószövetség sorait olvasom, Kezeim önkéntelenül imára kulcsolom Félve forditom füleim a hiradások felé A gyűlölet hol vált ismét éltünk részévé Az Úr fájdalma egyre csak növekedett Az emberben a gonosz egyre gyökeret vert Végül egy igaz ember maradt a Föld kerekén S megszületett az Úr szivében a megváltó remény Noé lett a záloga […]

Posted by
Posted in

Január derekán

Edit Szabó : Január derekán Kora reggel kivet az ágy, bizony tudja ő az okát, nagy pelyhekben szakad a hó, számomra ez nem biztató. Ajtó előtt a teraszon csúszik egyet csizmatalpom, minden fehér, míg szem ellát, ide kell már a hólapát. Hű kutyáim köszöntenek, mély hóban úgy lépegetnek, lépcsőseprés, út tisztítás, jószágaim éhesek már. Ők […]

Posted by
Posted in

A tékozló fiu

Sóhajunkat hullámok hátára helyezve Küldjük messze messze az ismeretlenbe. Hullámok, melyek afrikát is megkerülve Vándorolnak fáradhatatlanul egyre csak délebbre Útközben megpihennek egy egy eltévedt szirt tövében Uticélját, s értelmét számolhatjuk akár csak fényévben Ausztrália partjainál kissé lecsillapulnak De szivünk mélyén továbbra is egyre visszhangzanak Ha forró nyári napban ábrándozol,s a szemhatárt fürkészed Hatalmába ejthet a […]