Jobb kéz, bal kéz

Egyszer a bal kéz nagyon megorrolt a jobbra. Féltékeny lett rá, és azt mondta neki:

– Ugyan, mitől vagy te jobb, mint én? Mi jogon vívtad ki magadnak, hogy az összes ember veled ír, veled mutat, veled fog kezet? …és mi az a mondás, hogy „Ne tudja a bal kéz, mit csinál a jobb?” Miről nem szabad tudnom? Mit művelsz te itt a hátam mögött? – háborgott tovább. – Neked még szented is van! Én meg? Balsors, akit régen tép…, balul üt ki, baleset, balhé! Sosem tettem semmi rosszat, mégis nagyon hátrányos helyzetben érzem magam!

Szegény jobb kéz hirtelen válaszolni sem tudott a rázúdított vádakra. A bal kéz dühében még a bal lábat is felbujtotta a jobb ellen.

– Nézd csak, milyen sanyarú a sorsunk! Minden rosszat velünk jellemeznek, ami az embert csak érheti! Én még csak nem is számítok, de te! Hiszen veled csúfolják a jobb lábat, ha nem tud táncolni! Ha valaki téved, azt már ballépésnek is nevezik! Azt javaslom, hogy sztrájkoljunk, amíg nem áll be változás elnyomott helyzetünkben!

A bal láb kis noszogatás után ráállt a dologra. Onnantól kezdve meg sem mozdultak többé. A jobb kar akárhogy viszketett, a bal nem vakarta meg. A jobb láb akármennyire is menni akart, a bal mozdulatlan maradt. Akkor aztán orvosok jöttek, hogy megvizsgálják, mi az oka a bénulásnak, de semmilyen okát nem találták. Masszírozták, kenegették a bal végtagokat, de semmi. Végül injekciókat kapott kéz is, láb is, de mind hiábavalónak bizonyult. Egyszer aztán a jobb kéz nem bírta tovább, s így szólt a balhoz:

– Nézd! Lehet, hogy nekem van egy szentem, de rólad olyan sok hely van elnevezve! Ott van rögtön a Balaton! Tudod, hány ezer ember kíváncsi rá minden évben? Vagy említhetném Balassagyarmatot, Balmazújvárost, de ott van még Ballószög, Balástya, Balkány, Balota és még sorolhatnám, szerte a világon hány hely kötődik hozzád, szemben az én egyetlen Jobbágyimmal.

A jobb kéz látta, hogy a bal gondolkodóba esett, ezért nem adta fel, tovább folytatta:

– No meg, a szív is a te oldaladon ver, nem igaz?

Ez a mondat telitalálat volt a bal kéz számára. Valóban, ő mennyire híres, és hát a szív! A szív az valóban nagy dolog. Sosem hallott még senkit, akinek a jobb oldalán lett volna a szíve. Kezdett is megenyhülni, de még kérette magát.

– Hagyj, most, kérlek! Minden porcikám fáj ettől a sok injekciótól, viszket a vállam is.

– Mondd csak, megbékélnél velem, ha átengedném neked a művészek nagy részét?

A bal kéz most már teljesen elfelejtette sértődöttségét, s az egekben repkedett a gyönyörűségtől! Vele fognak festeni, rajzolni, vezényelni és még ki tudja, mennyi nagyszerű kaland vár rá! Azonnal beleegyezett.

Ekkor a jobb kéz gondolkodás nélkül megvakarta a bal vállat.

– Köszönöm, látom már, miért te lettél a jobb, én meg a bal.

Véget is ért a bal végtagok sztrájkja, s azóta vannak balkezes festők, zeneszerzők, feltalálók és matek zsenik.

forrás: www.lenolaj.hu

Bábel Antónia az Irodalmi Rádió szerzője. Bábel Antónia vagyok, 1982-ben születtem. Dabason élek férjemmel és kislányunkkal. Óvodapedagógusi végzettséggel…