Sárréti álom

 

Kicsi házak, hosszú kertek

Hívogatnak, ide gyertek!

 

Vastag falak, kis ablakok,

Ős almafák! Itthon vagyok.

 

Dohos szagú, tiszta szobák,

Itt születtek, s mentek tovább.

 

Sár kemence plafonig ér

Ott sült egykor lángos, kenyér.

 

Réz kilincsen század pora,

Dédapámnak keze nyoma.

 

Kert végében zöld kanális,

Benne nád és békanyál is.

 

Túl a vízen, látom sorra,

Szomszéd falu templom tornya.

 

Dús földeken ringó búza,

Nehéz feje vonja-húzza.

 

Feketeföld, zsíros, áldott,

Honvágyat terem és álmot.

 

Magához láncol, egyre vár,

A végtelen sárréti táj.

 

forrás: www.lenolaj.hu

Bábel Antónia az Irodalmi Rádió szerzője. Bábel Antónia vagyok, 1982-ben születtem. Dabason élek férjemmel és kislányunkkal. Óvodapedagógusi végzettséggel…