Még helyenként őrzi szőlőm a permetet.
de hatása már nincs, nem roncsol életet.
Lódarazsak falják a zsendült szemeket.
A feltépett sebek vonzzák a legyeket.

Ezerszám gyűlnek a több féle rovarok,
s csapdákká válnak a műanyag flakonok.
Sörrel ízesített cukros-vízzel csalok,
s az elért sikeren szinte elámulok.

Bújnak a rovarok lyukon át flakonba.
Érzékelik nyomban, hogy meg vannak fogva.
Röpködnek, futkosnak falatról lemondva.
Kiutat nem lelik. Pedig zár sem fogja.

Lám, már egy hét alatt, másfél liter tele.
Már csak azt nem tudom, hogy mi legyen vele.
Lehetne pörkölt, ha másoknak kellene,
vagy töltény fegyverbe, amelybe illene.

Tuza S. Tibor az Irodalmi Rádió szerzője "Nevem: Tuza Tibor. Tudomásomra jutott, hogy ezen a néven többen publikálnak.…