Kopott gitárom húrjait pengetem,
Régi dallamok, édes melódia.
Az idő, mint macska játszik velem,
Szép, fájó emlékek végtelen sora.

Miért a fájó múlt, képét kergetem?
Régi álmok, vágyak egész sora.
Hagyom, a jelen, elmenjen mellettem?
Betemet a múlt, már ködös mocsara.

De új zenét játszom, mit e kor kíván,
Gitárom hangja is most már vidám.
A pergő múltnak … mint homokszemeknek

Melyek a szél hátán tűnnek tova …
Szűnik meg lassan kábító mákonya.
Hogy újra élek, köszönöm. Szeretlek.

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…