Árcsó

Ha az ember jó ösvényen jár
Mindig és mindenütt barátokra talál
Habár az ország bezártságra itéltetett
A Füredi Lelkekben tavasz lengedezett
Ha kerestél, mindig kincsre leltél
Mit ,ha nem vigyáztál könnyen elvesztettél
Csak nyitott szemmel , s füllel kellett járnod
A legnagyobb értékre így tudtál rátalálnod
A szobrászat,s az irodalom karonfogva egymást
Táplálta reményünk: a magyar megmaradást
Az esti alkalmi tarokkpartik hevében
Hitet tettek éledő barátságunk nevében
Egy születő jobb jövő reményében
Igy minden megszépült a füredi napfényben
A parti sétányon a suttogó szellő ölelésében
Vagy az öreg városrész ódon árnyékképében
Ha a csend vágyában Árcsóra utaztak
A szobrászi képzeletek új portrékon álmodtak
Párja felkutatott új meg új művészbarátot
Ez azt mutatta szerették a vidám társaságot
Igy lett érdeklődésünk friss nyári gyümölcse
Egy kellemes holdfényes nyári vacsoraestje
Melynek számunkra váratlan költő vendége
Gyurkovics Tibor az est életreszóló élménye
Ki haláláig megtartott baráti emlékezetében
A vendéglátók pedig a szivünk múltidéző fényében

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…