Posted by
Posted in

rántottám

Reggeli rántottám olajban lángol, igy jár, ki folyton a fészbukon lájkol. Nem kérded hogy vagyok, de olvasod mától a posztokat, amiben rímekkel játszom. Benne van mit érzek, s gondolok a máról, ezekre kommentet nem várok mástól.

Posted by
Posted in

Töprengésem az utamról

Hiába hiszem, hogy utam csak játék, Minden perc mit kapok, hatalmas ajándék, Mit a sorsom kimért. De választhatom Hogy percek helyett néhány szép napom Legyen. Az ár nem mindig megfizethető. Bár több lehet olykor a virágos mező. De a fény, a drága fény egyre távolabb Hitem hajt előre, mint végső áldozat. Utam keresve oly sokszor […]

Posted by
Posted in

Ronggyá gyűrt percek

Ronggyá gyűrök minden percet, mely az őrületbe kerget, széjjel tépek minden szálat, mely gúzsba köti a lelket.   Török, zúzok, szétszakítok mindent, mi lehúz a mélybe, kapaszkodom szépbe, jóba, jó lubickolni a fényben.   Csendben csak ülni, csodára várva álmodni a percet, hogy kopogjon a sült galamb,   bolond, ki ily álmot kerget.   Zúg […]

Posted by
Posted in

Tangó

TANGÓ Én hittem nekik. Elhittem minden pillanatot, melyet szemem elé pergettek a tánc bűvöletében. Hittem minden mozdulatot, lépést és gesztust. Mert szót nem szóltak, hangjuk helyett kezük, lábuk és testük beszélt, arcukat minden pillanatban a zenébe foglalt történet formálta kifejezővé. Hinni kellett nekik. Hinni akartam nekik. Őszinte volt a könny, melyet ejtettek, valódi a boldogság, […]

Posted by
Posted in

Érzés

Érzés Van az a pillanat. Egyetlen rebbenés, amelyben évek hosszú sora, életek végtelen egymásutánja tükröződik. Ez a pillanat perccé nyúlik, és abban benne van a szívünk, a lelkünk. Összekapcsolódik két fénysugár, mely kizárja a világot, ragyog a tűző napsütésben is. Van az a pillanat, amikor hatalmas megrázkódtatás közepette világod tótágast kerül, és szembesülsz vele, hogy […]

Posted by

Az év trubadúrja 2017. – pályázati eredmény – 19-59 éves hölgyek

Szerelmes vers versenyünkre a legtöbb alkotás ebben a kategóriában érkezett, így a rendezvényen megjelent sikeresen szerepelt alkotók létszáma is itt volt a legtöbb. Először Stern Ilona, Balázs Viktória, Balázsi Tünde Gabriella, D. Horváth Andrea és Kiss Eszter vehette át az elismerő oklevelét egy-egy alkotásáért: A rendezvényen elhangzott alkotásaik: Stern Ilona: Egy tüzes érzés A szív […]

Posted by
Posted in

Hónapok

B. Mester Éva   Hónapok   Január araszol, február farsangol, sárgabarack ízű fánkkal busó fej udvarol.   Március kivirul, április idomul, szeszélyének csapongása, májusra elsimul.   Júniusban aratás, zárják az iskolát. Július hónap felmutatott, nem kell a nagykabát.   Augusztus – szerelem, szeptember – gyötrelem. Verssé váló sóhajokkal túlélem, azt hiszem.   Október megölel, november, […]

Posted by
Posted in

meggyes

Vedd le a ruhád, nedves, libabôröd van, kedves. Rétes illata repdes, az ízét is tudom, meggyes. Ölelésed cserfes, pillantásod csendes. A sütemény gluténmentes, csak én lehetek ilyen peches.

Posted by
Posted in

Andalodás

Egy zászló ring szabadon sok zászló távol, magason zászlók lobognak valahol lelkem útra kél gyarlandón. Egy füstölő izzik csupaszon sok füstölő porlad, hamvadón füstfelhő gőzöl mámorlón lelkem tisztul, szabadul. Egy görbe út vásik talpamon sok kerek út tompít, nyugalom lépések kísérnek nyugtalanul lelkem, lobogóm, szárnyalóm. Megremeg lelkemen egy levél sóhajom dér lepetten mesél elmenőm fenékig […]

Posted by
Posted in

Napnyugtától napkeltéig

Ásítozik a fáradt napnyugta átadja helyét az álomvilágnak, nyugovóra tér, még kikacsint olvadó fényéből utolsót hint. Acélosan érkezik az este, hangolja húrjait az éjvilágnak, élénken trónjára ül a képzelet dúdolja, hogy ez is egy kikelet. Színessé festi a tájat az álom, mellé bújnék, de kicsit fázom. Csönddé érik egy-egy sóhaj, lábam alatt nincs már talaj. […]