Heves szívverés fogad
S mutat
Olyan érzelmet,
Melyet fellenget
Zászlajával;
Forró magvával
Tele puskacsővel
Felszerelkezve.

Lélegzetem szapora,
Örök vita
Miért is.
Másoknak semmi tinta;
Hisz kinek mondanám
El mégis?

Fáradhatatlanul hallgatok
Én is,
Ahogy sokan találgattok
Vajon miért is:
– Úgy porladok el mégis.

Néztek,
De nem láttok
Álltok,
De nem vártok
Aggódtok,
De nem szóltok
Hallgattok,
De nem juttok
El megvilágosodás
Falujába,
Olyan hasonmás képbe
Mely még létezik tán,
Másik kapu mélyben.

Nyugi,
Mondtam neked
De e szó mintha
Csak nekem
Szólt volna;
Fejemben kakukkos riasztóóra
Okának feltételeként
Szólt volna
Harmatos szóra.

S látok,
De nem nézek
Várok,
De nem állok
Aggódok,
De nem szólok
És végül vérezve tán,
De eljutok
Megvilágosodás falujába
Hol nem hallgatok
Másnak parkolójára;
Bizony – ott a kapu mélyben
Nyugalom erdejében.

2015. 04. 20.

Gregorecz Noémi az Irodalmi Rádió szerzője.  Hogy ki vagyok én? Rettentően sokat gondolkoztam azon, miképp jellemezhetném magamat jelen…