Levetem, fehér ruhám hisz már nem kellek
Sima polgárként élem életem.
Fehér ruhám angyalként repített
Segítettem másokon, de már nem kellek.

Nővér voltam. Mindent meg tetem.
Számtalanszor mérlegeltem a helyzetet.
Meg ismertem sok embert, ezer arcot, s jelemet.
Mire meg szoktam, munkahelyem elveszett.

Talán csak álmodtam az egészet
Imádkoztam Istenhez.
De mire az imával végeztem
Rájöttem nem tévedtem.

Kis csapat összetartó emberek
Mind a muskétások egy szívben éltek harcoltak mindennel.
De hát most itt búcsúzom tőletek,
Hisz vége lett a munkahelynek.

S fehér ruhámat leveszem.
E csapat csak az emlékben él velem
Ki tudja, találkozunk e még
Leszünk ezen oly jó csapat mind rég.

Hát vigyázatok magatokra az én időm lejárt
Fáj a szó de eljött a búcsúzás.
Mindenkire Isten vigyázzon tovább
Leveszem fehér ruhám s életem megy tovább!
Olaszfalu.2017.Március.14

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…