Edit Szabó : Az én hitem

“Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga ?”
Szemem előtt betűk szökkennek,
életre kél a vers maga.

Olvasásnak bolondja vagyok
szerte hevernek kötetek,
amíg élek ilyen maradok,
kit érdekel, keveredtek.

Minden reggel korán kezdődik,
hajnali fény bekandikál,
ágyam mélyen bekeményedik,
hallani – kémény muzsikál.

Tavaszi nap ébressz boldogan,
érezzem, minden értem van,
fülemüle hangja lázasan
keresi párját vágyóan.

Ébredésem nem gyönyörűség,
ágyamból hiányzik társam,
hova vitted őt örök Isten,
kérdésemre nincsen válasz.

Társas élet, örök boldogság
várok reád, hova lettél,
sötétedik, sápadt Hold sugár
felhők mögött szenderegnél.

Az én időm gyorsulva halad,
a kor már nem fiatalít,
kérek sorsomnak boldog utat,
szerelem lángja még hevít.

Én mondom, írni akarok,
tágas a végtelen térség,
én mondom, szeretni fogok,
boldogság várj Föld tengerén.

Az idézőjeles sorok József Attila : Ars poetika című verséből valók.

2017.03.30.

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve.…