A posta melletti játszótéren hintázom.

Ugyanolyan jó, mint régen,

mikor az sem zavart, ha elázom

csak érezzem,

ahogy a szél copfomat fújja

ide-oda, s a kis Pálma ujja

szorosan fogja a hinta láncát,

míg másik keze a nyalókás pálcát.

 

Mikor itt voltam, repültem –

legalábbis így éreztem.

Most már tudom, ez lehetetlen,

de nem hagyom, hogy szerethetetlen

fizika elrontsa gyerekkorom feelingjét,

mint a moly nagyapám flanelingét.

 

Becsukom a szemem:

újra kislánynak érzem magam,

ki hisz abban,

hogy amit álmodik,

az egyszer valóra válik.

 

És nem fogja azt mondani,

hogy ez mennyire gáz,

hanem mindörökké visszatér

ahhoz, mi a Valóságból visszaráz.

Kiss Pálma Virág az Irodalmi Rádió szerzője. Krisztus után 2002. október 12-én új nap virradt az emberiségre: egy…