Egyszer, egy veres pettyes gyermek fejbe vette, elmegy egy szeretett emberhez, s beletett rengeteg, eme egyed szerette eledelt  egy creelbe*.
Ezekkel ment negyven percet, de egy teret szemelt, s letelepedett egy cseppet, nefelejcseket szedett, s nevetett. De elfelejtette, merre ment, mert elcsevegett egy rettenetes, fekete szerzettel, mely egyszerre megjelent.
-Merre, merre te veres gyermek?
Vereske gyenge termete megremegett, s reszketve felelte eme egyednek:
-Egy szeretetteljes helyre, melynek neve… – de nem fejezhetette be.
-Elvezetsz engemet?
-Egyenesen kell mennem, erre lesz!
S e fekete szerzet elszelelt.

Eltelt egy perc, eme egyed fellelte helyet, s szeretetteljes ember helyett (melyet megevett) fekhetett egy fekhelyen, szemkeretben, fejfedve.
-Ezzel elleszek – felelte fejben.

Vereske beljebb telepedett, s szemet meresztve hebegte:
-Szemed terjedelmes lett! Nem szeretem ezt!
-Nem rendellenes ez, gyermekem. Szemre veszlek vele.
-Rendben, de szerved fejeden, mellyel felveszel neszeket… Feljebb lett, s rettenetesebb!
-Ez sem rendellenes, kedvesem, ezzel csevejedet teljesebben veszem le.
-S szerved, mellyel eledelt eszel? Lehetetlen! Terjedelmesebb lett! -felelte Vereske reszketve.
-Ezzel, kedves gyermekem, lenyelhetem teljes testedet!
-Neeee!
Vereske megevetett, s fekete szerzet szervezete e rengeteg felesleggel elnehezedett, s elszenderedett.

Egy fegyveres ember erre ment, s neszeket vett fel, melyeket egy fekete egyed eregetett. Beljebb ment, s Kedves Ember helyett Rettenetes Fekete Szerzetet szemelte meg.
-Lehetetlen! Ez nem Kedves Ember! S Vereske merre lehet? Nem lehet…. De. Eme egyed megette Kedves Embert, s veres gyermeket! De nem lesz kegyelem!

Fegyveres Ember cseles tervet eszelt. Felmetszette Rettenetes Fekete Szerzetet, s benne fetrengett Vereske, s Kedves Ember rettegve.
Elmentek, s Fegyveres Ember e cseles tervet ezzel fejezte be: nehezeket tett bele e szerzetbe, s metszetet menten befedte.

Rettenetes Fekete szerzet felkelt, s lement egy csermelyhez. De beleesett, s Fegyveres ember, Vereske, meg Kedves Ember nevettek ezen. Szert tettek egy szent fejezetre: ne menj nefelejcsekhez, mert nem lesz kegyelmes szereped!

 

 

Megjegyzés: *A creel egy kosárféle. Vagyis az internet ezt írja…

 

 

Kiss Pálma Virág az Irodalmi Rádió szerzője. Krisztus után 2002. október 12-én új nap virradt az emberiségre: egy…