Ürességben mélán felém int

merengő fényével tapint,

szaval egy ismerős magány.

 

Hívására öltözik a talány,

csillogó kedvével cicomál,

fut, siet, liheg és rám talál.

 

Könnyet dagaszt a sóhajom.

Hát az érzések néha ilyenek:

borzolnak, ríkatnak, bár figyelek

 

A lélek pedig, mint egy tenger

szelíd s vad, telve végtelennel

rabul ejt, táplál, rúgkapál.

 

Szerelem magzatvizében,

mint a ma született, ordibál

kérő tekintetével mosolyra vár.

 

Zsubrits Zsolt (Henry Kamaras) az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Zsubrits Zsolt. 49 éves vagyok. Győrben élek, 3 boldog…