Gondolkozom.
A fejem, mint egy kakukkos óra;
Akképp ejti ki szavait, hogy alulról rózsa
Illata kacsintgat felém.

Szorongok.
Ezen mentalitás, mint egy felfedezetlen feketeség;
Akképp szippant be néha, hogy kegyetlenen elernyedtség
Izma produkál erőt.

Bolyongok.
Ide, s oda is, mint kerge, tarka nyúl;
Akképp ugrok, majd sietek, hogy hamar fúr
Éket életfáradtság energiája.

Írok.
Mert mint életesszencia és harmónia;
Akképp veszi ki bátor szerepét: had ordítsa
Amaz hangjának fellegét.

(Rám néztél.
S mint egy kijózanodott függő;
Akképp jöttem rá hozamom ülő
Mivoltának semmijére.)

2017. 04. 20.

Gregorecz Noémi az Irodalmi Rádió szerzője.  Hogy ki vagyok én? Rettentően sokat gondolkoztam azon, miképp jellemezhetném magamat jelen…