Tavasz édes lehelete átsurran a téren,
szerelem fürdőzik a naplementében.
Kézfogót tartanak a szomszéd házban,
halk zene szól mámoros varázsban.

Lebben a függöny kíváncsian néz körül,
asszony a nyári konyhában vajat köpül.
Kutya ugatja a macskák szerenádját,
gólya igazgatja fészkének minden ágát.

A szelíd tó saját tükrében illegeti magát,
csinosítja, pirosítja az ő sápadt orcáját.
Ringó csónakok kapaszkodnak beléje,
lubickoló halak sebesen úsznak feléje.

Felhők mögül tekint le ránk a kék ég,
színükben tetszelegnek a tarka lepkék.
Sebesen siklik az ecset a festővásznon,
összemosódott kép oson a látóhatáron.

Kaput nyit a szomszéd, mosolya kedves,
kétes hírű asszonyság fölöttébb cserfes.
Egy legény kurjant a teraszról bátran,
csillagom, nézd el nékem ha hibáztam.

 

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek.Tanulmányaim befejezése után…