Csend van! S én némán figyelem
Belső énem apró rezdüléseit,
Törölve mindent, mi bántott, zaklatott,
Csak a lelkem hangja az, mi lelkesít!
Őrült világ kavarog körülöttem,
De kívül marad zárt világomon,
Az érzés, mit annyira szerettem,
Halványulni látszik e napon!
Óh, nem! Mégse! Nincs az az erő,
Mi elszakíthat tőled, jól tudom,
De bármikor jöhet ború és eső,
Érted a zivatart is vállalom!
E magányban csend üli a lelkem,
Belső képernyőm most is felragyog,
Megmutatja, merre kell most mennem,
Az enyészetnek nem áldozhatok!
Mint egy térkép, úgy van most előttem
Közös utunk sok mérföldköve,
Szeretet érzése tör fel most belőlem,
Repülnék hozzád, hogyha lehetne!
De marad a csend! Én némán figyelem
Énem nyugtalan rezdüléseit.
Az út tiszta! De magányos lelkem
A megváltásban reménykedik!
Megváltást csak a szeretet adhat,
Ha átölel újra két karom,
Édesebbet ember nem kívánhat,
Tovatűnik minden rossz napom!

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…