Posted by
Posted in

A félkész vers

B. Mester Éva   A félkész vers   Mennyi mindent hagynak el a nyaraló vendégek! Órát, könyvet, szemüveget, játékot, térképet.   Ha keresik visszaadom mindegy,  milyen érték. (A felbontott ital enyém, hiába is kérnék.)   Ám legutóbb mást is leltem. Meglepetésemre, találtam egy félkész verset. Nem fejezhettem be!   A vágyódást jól ismerem, az albérlőm […]

Posted by
Posted in

Primadonnák

B. Mester Éva   Primadonnák   Kaporillatú takaros kertedben most elvadult bodzabokrok nyelik el, az arra bujkáló fényeket. A szőlőindák téged keresnek mindenütt. A díszbokrok az ablaküvegig nyújtózva kopogják rejtjeles üzenetüket.   Hol lehetsz?   Egy darab vakolat utánad indult, a cserepes virágok tetszhalottá váltak, a fűtési rendszer tönkrement a télen, a mérsékelt fűtést legyőzte […]

Posted by
Posted in

Akard a májust!

B. Mester Éva   Akard a májust!   Szeresd a májust! Tél hidegéből ébredt szavakkal neked üzen egy költeményt.   Kérdezd a májust! Soha és örökké szavak között talál-e még egy kis reményt?   Bíztasd a májust! Kismadár léptékű rigófüttyel csicseregje fel álmaid!   Figyeld a májust! Szeretni készül, levetkőzte már fagyosszentekkel táncait.   Akard […]

Posted by
Posted in

Már miért nem félek.

Már miért nem félek? Lassan pirkad a reggel A távolban fény dereng Az élet folytatja útját Nem kutatja senkinek a múltját A félelem bennem megkövesedett A földi megváltás rég reményt vesztett Tapogatózva a rádió felé nyúltam A megszokás rabságába estem A meglepetés kelepcéjébe kerültem Talán egyszer félelmeimet mérlegre helyezik. S egy délutáni naggyülésen megmérettetik Még […]

Posted by
Posted in

Útra kelve.

  Útra kelve. Hány élet kéne még, hogy bejárjam- e Földet, s akárhonnan mindég visszajöjjek. Szállni fenn mint a madár, vagy ülni vasparipán, vagy gurulni négy vagy két keréken, megbújni egy- egy szép vidéken. Felhők mögé nézni,  mit elfúj a szél, vagy hallgatni mit az út pora mesél. S mondanám az út végére érve , […]