Langyos az éjjel, fáradt lepkék

kergetőznek a lámpafényben,

sóhajt a szellő, álmos árnyak

imbolyognak a fűz tövében.  

 

Tücsök úr lengeti kalapját,

hajlong a lelkes publikumnak,

koncertje mára már véget ért,

ég csillagszórói kigyúltak.

 

Aludnom kéne, de nem tudok,

szívem szaggatja kínzó érzés,

vagy még, vagy csak voltál, merre jársz,

agyamat rágja kegyetlen kétség.

 

Itt szűköl bennem a gondolat,

szívemen kemény, vaskos lábnyom,

tétova valóság súlya nyom,

jöhetne megváltó, szép álom.

Kerecsényi Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Kerecsényi Éva vagyok, Körmenden születtem. Szombathelyi és pécsi tanulmányaim után a sors…