Jóslat

 

Cinnemastaka

sorsa érje azt, ki

oly

kegyetlenségekre képes, mely

a tudást az ostobaság oltárán áldozza fel,

s az igazért harcolni nem mer.

Hátulról támad, szemedbe nem néz,

s egyetlen mérce számára a hatalom és a pénz.

 Magát mázsával, igaz embert centire mér,

s a valót élesen látót némaságra, s Lilliputba száműzetésre ítél;

a köz ügyét nem becsüli, tart udvaroncot,

s leveti magáról folyvást a koloncot.

Másokat meglop, a valót nem mondja ki,

s elénk demagógia-rögöket hint.

Lehet szemén csiszolt gyémánt,

hályogot sokszor nem a kovács,

az ember sokszor saját magának csinál.

Adhatnak lovat alája százat is,

 az utolsó egyszer csak megbotlik,

s hívhatja ekkor az utolsó megmaradt katonát,

az kiáltani fogja:

„Meghalt a régi, éljen az új király!”

                                                                                              RMB – 2017. január

Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei…