Posted by
Posted in

A remény él

Edit Szabó : A remény él Messze száll sóhaj az égben, búcsúszó hangja a fényben, fehér ruhában szép leány tópartján ül a  ladikján. A fejét mélyen lehajtván, fekete korona ruháján, nem látszik bánatos arca, kék kismadár most az ő társa. Bánat ül lelkének mélyén, társa lett talán hűtlenség, búcsúról nem szól a rózsa, messze száll […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Á, dehogy!

Rózsa Iván: Á, dehogy! Szidjátok Brüsszelt, s közben lenyúljátok az onnan jött pénzt: Problémákat gerjesztetek, s aztán ezek megoldására osztjátok az észt: Európa védelmezőjének állítjátok be magatokat, s közben letelepedési kötvénnyel üzleteltek: Dehogy vagytok következetlenek, dehogy kétszínűek, dehogy álszentek, dehogy önteltek! 2017. július 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Észak-Korea

Rózsa Iván: Észak-Korea A világtól elzárva, a világból kirekesztve: Vegetál egy nép agymosottan, cselekvést feledve. Reményt vesztve, számkivetve, terrorizálva: Ki hoz nekik változást, holnapot a mára?! 2017. július 10.

Posted by
Posted in

Pócspetri

Pócspetri Ártatlan áldozatok,vértanuk mindennapi hősök Százairól regélhetnek emlékek és költők Minden nap az égbe küldhetnénk könyörgő imátságot S emlékező virágtenger borithatná az egész országot Gellért püspöktől Dugovics Tituszon át A náci,s a kommunista áldozatok, s vértanuk sora Függetlenül attól mi volt neme vagy mi volt a kora Történelmünket fájdalommal, s gyásszal boritotta Királyfalvi Miklós neve […]

Posted by
Posted in

Tinta tenger

Fekete tintából rajzolj nekem tengert Finom táncot lejtsenek szomorú habok Apró papír hajók hánykolódjanak S a hullámok tetején tudják: szabadok Fekete tintából rajzolj nekem tengert Tomboljon rajta haragos, dühödt szél De az irgalom hajója ringatózzon benne S szívét titokba ez rejtse amíg él Fekete tintából rajzolj nekem tengert Lakják vízben szálló,álmodozó cetek Kik éjjel ezüstön […]

Posted by
Posted in

Engedtelek…

Edit Szabó : Engedtelek… Késő őszi találkozás még néha biz’ gondolok rá, titokzatos jövés-menés, test a tesnek felismerés. Hosszú sötét álom mélyén feltámadás hirtelenség, beszélgetés, vendéglátás, lelkeknek kiszabadulás. Örömmel várt valamivel, közösen fogyasztottuk el, kíváncsiság tekintetén, mosoly szája szegletén. Test a testtel találkozott, sors a sorssal így bírkózott, egymás két szemébe nézve nem várt érzés […]

Posted by
Posted in

JÉGESŐ SEM ÁRTHAT

JÉGESŐ SEM ÁRTHAT (Irodalmi találkozónk emlékére)     Magas sudár tölgyek védelmezőn körénk fonják ág-karjukat, ernyőt tartva fölénk.   Leveleik bűvös susogása hallik, amott kis madárka veri fel a csalit.   Szép korúak, ifjak, vidám túra-csapat csúszkál ide-oda, könnyen fel nem adja.   Lábak elé nézni nagyon hasznos tanács, dagonyázni lehet, mert, bizony nagy a […]

Posted by
Posted in

Visszatekintés

Visszatekintés Tél-tavasz, tél-tavasz futnak az évek Sok délibábos nyár elvitte az emléket De jó lenne a földgömböt megforgatni Ami rossz volt egytől egyig mind lerázni Röntgen szemmel tetteinket mazsolázni A még élő emlékeket mind csokorba zárni Ami jó volt, ami szép volt közkinccsé tenni Ami rút volt, ami bántott:végleg elfeledni A szeretet bölcsője a gyermekévek […]

Posted by
Posted in

Dobj egy hatost

Kerek világomnak legörbül a szája, olykor gonosz villám rútul megcibálja, megdörren az ég is, csúnyán bőrig ázik, keze, lába remeg, kedve kámfort játszik.   Nem lesz ez így mindig, fordul majd a kocka, sors szerencsés keze a hatost kidobja, cinkelt, fals lapoknak rég kilóg a lába, kristálytiszta, friss víz kerül a pohárba.

Posted by
Posted in

Úti morzsák

Úti morzsák     Agresszió Munkám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe szólított. Nehéz, hosszú, meleg nyári nap végén indultam haza Vásárosnaményból, amely ha a világnak nem is, de a sztrádának mindenesetre a végén van.  A ráhajtásra kétszer egy sávos, forgalmas út vezet. 80-90 közötti kényelmes tempóban hajtottam, amikor utolért egy kis piros autó. Mozgásán, magatartásán látszott agresszív ember […]