Posted by
Posted in

Művészportré Császár Józseffel

Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában […]

Posted by
Posted in

Kinek nevében

Fantomod lettem Bűnbánó démon Sárguló nádasban Bújó sakál Hol vagyunk ketten Száradó héjon Tengődő szellem Csapzott madár Akasztott holdak Vánszorgó éjen Esőtől lucskos Fehérlő kéz Napernyők voltak Vetített Éden Fájdalom futkos Kinek nehéz Méltatlan érdem Bitek a bájtban Hengerlő évek Görbülő tű Kinek nevében Futkos az áram Szellemi méreg Sötét betű Megégett papír Felbérelt tollak […]

Posted by
Posted in

Pontatlan citátum

Negyvennyolc félkavics kavargó porban Fényesre csiszolt, vagy érdes, fakó Gyors folyók göröngye, hordalék voltam Kőpartra vetett a Mindenható Negyvennyolc borcsepp üres pohárban Könnyített esküben oldódó kéj Szabadság felszínén magányt találtam Sekély a lényeg, fontos a mély Negyvennyolc morzsának olcsó a tánca Kaporral fizet egy mesés berek Árnyékot tapos az elnyúló játszma Tükörben nem látszó vénemberek […]

Posted by

Prédika

  semmit se látsz, mikor magadba nézel megváltod lelked pár aprópénzzel orrodnál fogva vezet a lány mit eszel rajta, örök talány nem vagy már több, mint porladó várrom összeomlásod naponta várom mit ér a prédika, szentbeszéd jövődet szerelem szedte szét 2017.07.31.

Posted by
Posted in

Vándorok

Lenzsákban lapuló szárított gomba Kulacsban kotyogó égadta vágy Tíz napja megkezdett oldalszalonna Gyűrötten elhagyott franciaágy Gömbölyű térdeden vöröslő lázfolt Kézfogva ballagunk zöld tavon túl Utolsó mentsvárunk öreg faház volt Csillagos köpönyeg ránk alkonyul Fák tövén alszunk a ringó szabadban Tejszínű álmunk új erőre tör Lélegző szellő jár, réveteg dallam Gördül a merengő hegyek felől Bokorra […]

Posted by
Posted in

Sápadt arc

Kincsem a semmi, kincsem a minden Tízezer ördög repítsen innen Tízezer pokol mennyire fáj Viszlek magammal, ha menni muszáj Tomboló éjszakád örökre átad Fehér a tested, vörös az ágyad Falakat romboló gördülő kő Alattunk görnyedő fáradt jövő Hitem a csend volt, hangom az ének Örvénylő szférák neked zenélnek Kaparó torkom, remegő szám Imákat mormol, mint […]

Posted by
Posted in

Egyszerű

Néhány percet kunyerál a reggel. Gyűrött paplant húz az álmos éj. Csepegő ködöktől vén az ember. Eltűnik a sápadt holdkaréj. Néhány órát kér a büszke semmi. Kávéba fúlt még egy sötét nyár. Miért kell a száraz ételt enni? Morzsák helyett zsíros este vár? Néhány napot kér a tompa Karma. Átölel egy láthatatlan fény. Szerelmes, és […]

Posted by
Posted in

Különös nap

Különös nap   Szeretném előre bocsátani, hogy engem nem nagyon szoktak megtalálni a hajléktalanok, kéregetők. Talán a viselkedésem, a testbeszéd sugallhatja számukra, hogy ettől az embertől nem érdemes kérni, úgysem fog adni. S valóban, ha olykor-olykor mégis megszólít valaki egy kurta, határozott, ellentmondást nem tűrő nemmel szoktam elutasítani. Régen még megpróbáltam elmagyarázni némelyiküknek, hogy rossz […]