Székely-Máté László: Csúzli

Kicsiny az ország, de túl nagy a bánat
Éhes vagy este, fogd be a szádat
Szélfútta földön igazság robban
Javaink eltűnnek egy mély torokban

Foszlik a kenyér és lehull a morzsa
Dalolva állsz be a tömött sorokba
Belep a ködnyálkás, bénító álom
Túlteszed magad az agyhalálon

Rövid az idő, de panaszod hosszú
Életed sótlan, de édes a bosszú
Belülről bontják felépült falad
Valaki elmehet, valaki itt marad

Császárod vicsorod mosolynak nézte
Törvénye dübörög, adj hálát érte
Miért izzadsz, mikor én már rég fázom
Bámul a tömeg az operabálon

Nem vagyok gyilkos, de ha kell, ölök
Szózatunk veretes tartalma örök
Ki akar valamit csinálni végre
Üresen kong az ősök igéje

Csúzlim a falon, szögre akasztva
Jól célzok, vigyázz, vigyázz magadra
Nem rakom el, mert lehet, hogy kell még
Itt szimatolnak az ordas eszmék

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség.Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk,…