Egy csillaggal több az égen,
Ennyi sok kicsi lélek.
Mint szeretet gyertya ragyog,
Itt hagyva a fájdalom.

Fentről néznek le ránk,
Csendben ragyogják, ne sírjál.
De te csak sírsz, keseregsz.
Hisz lelked háborgó tenger.

Ezer kérdés reppen a fejedben,
De szíved nem felel.
Emésztve fogysz mind a holdsugár,
Hisz az elvesztés testnek, léleknek nagyon fáj.

Kezedbe veszed szeretett képét,
Gyertyát gyújtasz s emlékezel
Napról napra segít neked
Ha sérülten is de éled életed.

Ki mégy, este felnézel az égre,
A legfényesebb csillagban ott a képe.
Hozzád szól s néked ragyog.
Ne sírj, tudom fáj de én mindig veled vagyok.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…