Posted by
Posted in

VADLIBÁK

VADLIBÁK (emlékek nyomában)   Kavicsok görögnek, szívemben a fájdalom. Hangodat szél vitte, fülelek, de nem hallom. Hiába jön a tél, és utána kikelet, Immár boldog soha többé nem leszek veled. Nézem szomorún az őszi felleget.   Magamban maradtam, de kit érdekel ez már? Kavicsot rugdosom, falevél hajamra száll. Vadludak csapata magasban “Vé” alakban; Nagy szárnycsapásokkal. […]

Posted by
Posted in

ARS POETICA

ARS POETICA   Hit, remény, szeretet! Vezérlik éltemet. Úrhoz hitem vezet, Meghajtom fejemet.   Reménnyel szívemben Írom meg versemet. Tollamat vezesse Ember szeretete.   Lelkem felvértezem: Rosszban legnehezebb Megtalálni szépet. Vallom, ez művészet!   Budapest, 2016. április 29. Moravetz Edith

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: “Elefántcsonttorony”, avagy a maffia összezár

Rózsa Iván: „Elefántcsonttorony”, avagy a maffia összezár Inkább legyen valaki tökös bankrabló, Mintsem gyáva szar, álszent kultúra-romboló! Bár maffiózó mindkettő, én inkább hajlok rá… Sorsotok a temető, „köpök a sírotokra”, földet rá! De egyszer az igaz művészet magának utat tör, És ki eddig csak havert ölelgetett, immár követ tör… Söpörjünk ki titeket a művészet szentélyéből! […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A régi-új sajtóról

Rózsa Iván: A régi-új sajtóról (Arany János: „A hazáról” című verse alapján) Az átkosban merész voltam, Most sem tartom a pofámat. Marha…, más szekerét toltam: Főnökként látok kofákat. Most!… Mikor „szabad” a sajtó: Szid is mindenki mindenkit; Nénikék szája ólajtó: Ők már nem veszthetnek semmit… S ma is segget nyalnak senkik… Budakalász, 2017. augusztus 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A költő, ha nem azt írja…

Rózsa Iván: A költő, ha nem azt írja… (Arany János: A madár, ha nem dalolhat… című verse kapcsán) A költő, ha nem azt írja, Ami éppen benne van: Maradjon asztalán tolla, Érintetlen, magában. Nincs most állami cenzúra: Ott a cenzor agyában… Budakalász, 2017. augusztus 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A magyar foglárok

Rózsa Iván: A magyar foglárok (Arany János: A walesi bárdok című balladája nyomán) Viktor „király”, „magyar király” Lépked fakón, bambán: Körötte csend, csak pár foglár; S kattan a zár celláján. Nincs már földje, se birtoka; A Parlament elnöke sem kövér. Ki a széthúzás másik fő oka: Börtönben csücsül ő is, „szegény”. S a nép, mely […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Stadion-avatás

Rózsa Iván: Stadion-avatás (Arany János: Híd-avatás című verse kapcsán) Sóhajt a fiú: „nincs találat, semmi!” Hiába fizette be a hülyék adóját; A szelvényt összetépi, ennek már ennyi; Ez volt az utolsó játék tehát: Nem adja fel többé lottóját… Az állam és más is jól keres; Izzad vért a homloka; „Elvesztem!” – és már nem is […]

Posted by
Posted in

Várakozásom

Edit Szabó : VÁRAKOZÁSOM Napok jönnek, nem fényesek, fájdalom tölti szíveket, emlékezés életekről, temetőkben pihenőkről. Ám az élet gyorsan halad, vágyak mélyén utat mutat, várakozás, remény éltet, várhatod-e reménységed. Év utolsó hónapjában, kicsi ünnep, nagy sorjában, tél ereje vajh’ mit hozhat, érezheted, kétség rogyaszt. Kétsége, hogy ünnepelhetsz, kétsége, hogy együtt lehetsz kik szívedben fogantattak, kik […]

Posted by
Posted in

Exodus

Exodus A természetet nehéz megzabolázni Váratlan dühkitörések, forró szerelmi ölelések Őserdei esőfelhők, jéggel boritott végtelen mezők Mind, mind számlájára irandó változatosság Néha megrázza magát,s a föld mélyéből forró lávát Zúdit a békésnek tűnő emberek nyakába Máskor tartós szárazság lehet éhinség forrása Vagy a megáradt folyó pusztitását várva Mind lehet a terentő büntető szándéka És mi […]