Posted by
Posted in

Lednicz vára

  / Felvidék / Lednicz ura gonosz ember lány rablástól nem riadt el, aki őneki megtetszik tőle bizony nem menekszik.   Katalin a falu szépe eljegyzését ünnepelte, templomban volt a kézfogó onnan vitte el a rabló.   A vár ura megkívánta, neki legyen a babája. Sasfészek a sziklaszirten, a leány meg lent a mélyben.   […]

Posted by
Posted in

Gyapjú kabáttá vált történet

A nő nyolc éve nem mert halászlevet főzni. Halászlevet enni sem mert. Bizonyos ételek elfogyasztásához bátorság kell! Mert vannak ételek, amik legyenek bármennyire zsírosak, erősen fűszerezettek, mégis könyebb azokat megemészteni a gyomornak, mint a hozzátapadt emlékeket feldolgozni a léleknek. Tudta ezt a nő is, ezért hát pontosan nyolc esztendeje ő a halászlevet mint szót, mint […]

Posted by
Posted in

Akkor…

“A békés halálban nem hiszek. Ott, ahol izzad a test és riadnak szemek,” Jagos István Róbert: Akaratod szerint Akkor, kopog-e majd az ajtón, ha megjön egy napon értem, vagy csak beront, rám néz és közönnyel szemében mutatja, indulni kell, vár a csónak nem lesz helye akkor már a szónak. Béke lesz majd, vagy kínzó szenvedés? […]

Posted by
Posted in

Szabadtűzön

Edit Szabó : Szabadtűzön Régi falu, kicsiny házak kert végében furcsa lábak, haj’ de sokat megélhettem, három lábat építgettem. Beleszúrva föld mélyébe, három ágból közepébe, erős kezek megkötözték, készen állt a főzőkészség. Alágyújtott Édesanyám, hagyma pirult az üst alján, zsírban a piros paprika, rákerült a nyúlnak húsa. Főtt az étel parázs tüzén, kert aljának a […]

Posted by
Posted in

Kávézás közben

Kotyog. Nem, nem fecseg, s nem fecsérli az időt üres szószaporításra, ami most történik, az zene füleimnek: kotyog. Ez a hanghatás kilóg a modern, azaz abnormálissá alakított, túlzottan felgyorsított reggeli rutin általánosan elfogadott, hallgatólagosan jóváhagyott zajai közül. Jelez a kávéfőző: ideje kiszakadni a köznapiból, ez a pár perc jár! Megbékélés ez a muszájjal, az átlagossal, […]

Posted by
Posted in

Vihar után

            A fiú – bár nagyjából összeszedte már magát –, mégsem tudta volna leplezni még egy felszínes vizsgálódó előtt sem, hogy valami nem stimmel. Anyja azonban úgy megörült hazatérésének és annyira meglepődött, hogy eszébe sem jutott keresgélni a motyóit vagy az egyéb árulkodó jeleket, kizárólag csak fia naptól cserzett arcát vizsgálgatta. […]

Posted by
Posted in

Négy évszak

Edit Szabó : Négy évszak Tó vizében ragyognak a szinek, hullámait megtörik a fények, part közelben fekete a madár, halkan úszik felette a táj. Fenségében messzire tekint, frissen zöld fák tavaszt jelentik, ébredő természet, megújulás, életre kél minden virág. Fényes zöld falevél nyarat idéz, véle öröme, sárguló napfény, melegét szórja földi világra, teremtés hatalmát adja […]

Posted by
Posted in

A hála szavaival

A hála szavaival. Sűrű erdő közepében Egy csendes kis tisztás van pihenőben Bármilyen front tör nyugalmára Védi őt az összekapaszkodó fák koronája Pacsirta hangjára ébred a hajnal A harmatos fű, mint az éjszaka könnyei Csillognak,mint az életünknek fényei Létem sűrüjében védett pihenőhelyem Az Úr által ajándékozott drága feleségem Hála övezze minden lépését Pedig semmi sem […]

Posted by
Posted in

Egy igaz magyar orvos halálára

Egy igaz magyar orvos halálára! Az ősz beköszönte mindig a búcsúzás gondolatával jár A gondolat bennünk él, de nem ember tervezte eseményekkel Velünk születik, halálunkkal távozik A paradicsomban, az eredendő bűntől származik Az Úr azonban gondoskodott rólunk Hogy időnként igaz embert küld a világba, Ki ártatlanságunk visszanyerését táplálja Kinek erényei feledtetik gyarlóságait S nem pazarolta […]

Posted by
Posted in

Akit ittfelejtett a Jóisten

Akit ittfelejtett a Jóisten ! Szorit az idő, fogynak napjaim Naptáramra tekintve tapogatom ráncaim Szorongva hajtom álomra fejemet Napom zárása elveszi kedvemet Aztán hirtelen Édesanyámra gondolok Mosolygó szivemmel az Istenhez fordulok Uram-teremtőm 103 éves lesz a drágám Mennyi terhet viselhetett eddig is a hátán Túlélte családjával a nagy világégést 56 tól hordozta szeretteiért az aggódást […]