A lélek mesevilága,
Az érzés vörös rózsája.
Forró napnak sugarán,
Hűsítő pataknak partján.

Enyhe szellő ringató álma.
Elvisz a magányos éjszakába.
Hol az utamat csillagok kísérik,
A legfényesebb arcomat nézi

Forró testem valami tépi,
Fáj s rázza a hideget kéri.
De csak remeg s perzseli a szám,
Érzem s vágyok a csók után.

De ajkam a hideg hűsíti ép,
Testem a szerelem fűti szét.
Kemény hideg köszönt engem,
s én a szerelemtől ezt nem érzem.

De lassan végbetér e álom,
Az útnak végét járom.
A szellő dühösen szélé nőt fel,
A lelkem perzselőn integet.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…