Nem akarlak…

Nem akarlak szeretni, de muszáj.
Veled lelkembe költözött a nyár.
Ha mellettem cseng az éjjeli óra,
Szívem dobban telefonszóra.

Néha utállak, aztán meg szeretlek,
Vannak napok, hogy el is felejtlek.
De Te megint írsz, hozzám újra jössz,
Síneken döcögve magadhoz kötsz.

Nem tudod ki vagy, merre tart az utad,
Életed viharát csak te szabad, hogy urald.
Légy erős, tarts ki, szorítsd a vitorlát,
Igazság vezéreljen tűzön-vízen át.

Nem szabad, hogy szeresselek,
S gondolatban veled legyek.
Mégsem tudok másképp tenni,
Számot magamban így kell vetni.

 

Kőnig Eszter az Irodalmi Rádió szerzője. Rendszerváltás hajnalán születtem, szüleim szívébe meglepetést csepegtettem, Hiszen ők fiúnak vártak, nevemnek…