Hontalan madárként reppen lelkem,
A híd mialatt át reppenek,
Rózsa lugas folyó partján,
Leszállnék zsenge szárnyán.

De erőtlen szárnyam csapkodásán,
Testemnek gyötrelmes hajtásán.
Mint hontalan madár reppenek,
Nem találom sehol helyemet.

Egy lakatlan sziget mi befogadja testemet,
Sós víz áztassa lényemet.
Mint csapzott madár fekszek partján,
Fájdalmam enyhítőn pálma árnyán.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…