Posted by
Posted in

Labirintus

Minden nap, újabb épülő falak, Labirintust alkotva, haladnak, Egyre szűkülő mozgástered felé. Sajog egy érzés, léted nyög belé. Akaratod így lassan porba hull, Szavaid hátán, kicsit sem józanul, A választ, csak félve, titkon tudod, Győzni, vagy elveszni, ha feladod! Törj hát utat, végre magadnak Vagy ha nem, akkor a szavaknak Szavazz bizalmat! Hisz a fegyvered […]

Posted by
Posted in

Tél végi gondolatok

Mi szeretnél, az minden lehetnél, Hisz a Hold arca is rád mosolyog. Február idusán bár titkon remél A test, de tavasz helyett a tél kopog. Sok régi emlék ilyenkor visszajár, A Hold, mint te is, némán emlékezik. Énekében a szférák zenéje már Napfényt idéz, ha dallama felhangzik. Tavaszt idézőn a nap is felragyog, A Tél […]

Posted by
Posted in

Egy szívdobbanás

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban “Egy szívdobbanás” címmel rendezett irodalmi délutánon mutathattam be a “Balaton dicsérete” c. könyvemet, melynek borító képe leányom, Bajzik Anna Alexa tehetségét dicséri. A bemutatón nem csak a Balatonnal kapcsolatos verseimet hallhatta a közönség, de a kötetet ajánló dr.Cséby Géza szavait idézve:  “nagyon is női lélekkel megírt opuszok” ill. a […]

Posted by
Posted in

A Hold arcai

A Hold arcai (fotós trükk) Fényképészünk fantasztaként Holdunkat leképezi. Varázslatos képzelettel sziluettjét kimetszi. Állólámpaként kapcsolja, képkeretbe foglalja. Atlaszként veszi a hátra, görnyedezve hurcolja. Teliholdat hálóval fog, lepke gyanánt kergeti. Spárga végén luftballonként a magasba engedi. Létrát támaszt, hogy elérje; pányvát, lasszót vet neki. Festő pemzlit mozgat fel-le, ezüstösre színezi. Zsonglőrködve dobálózik, kézzel-lábbal görgeti. Mindez trükkös […]

Posted by
Posted in

pletykák, vagy mik…(1) 

(Nem akarok pletykálni…de lehet, hogy valaki ír valamit, és egy részét megmutatja. Lehet, hogy én írok egy történetet.De pletykákra ne adjatok, lehet, hogy mindez nem is igaz. Szóval ez akkor most az első nemrímes bejegyzés. Lehet rémes lesz…inkább ne nézzetek oda, oda le…) Csörög a vekker, ránézek az órára. Az nem lehet, hogy máris félhét!!!!!????? […]

Posted by
Posted in

Ha látsz…

Ha látsz gyökerestül kitépett virágot, Kertedben, gondosan elülteted, Meghálálja vajon a gondoskodásod, S illatával köszöni meg, neked? Ha látsz kóbor állatot, nem vadat, Vajon megállsz-e rajta segíteni? Megadod-e újra azt az álmot, Mi életében megszakadt neki? Ha látsz egy embert, élete alkonyán Ki az utcán, egy padon “vert” tanyát, Segítesz-e, vagy undorral, flegmán, Fejed elfordítva […]

Posted by
Posted in

Szeretetre hangolva

Gyakran álmodom szép dolgokat Hiszem a sors még titkon tartogat Vágyakat, melyet még gondosan elrejt. Rejtvény ez, mit örömmel megfejt Kinek igénye van egy szebb életre, Kiben ott él még a csodás élet-zene. Az ember vágyai sokszor égig érnek. Megvalósulhatnak, vagy csak az enyészet Ül tort, felette a hullámok vad táncán. Valahol, talán, egy új […]

Posted by
Posted in

Mint préselt virágok…

Mint préselt virágok   Üldögélek itt, a Bakony bujdosó kis tündérének szoknyája szélén, a Gerence patak partján, az őszelő föl-fölragyogó, búcsúzkodó színei közt. A délutánba hajló nap rézsútos sugaraitól smaragdszín dalra kél a patakmenti pázsit, pedig olyat, inkább tavasszal énekelnek a rétek. Hatalmas éger lehetett egykor az a fa, amelynek korhadó rönkjén ülök. A közepe […]

Posted by
Posted in

Csillag a porban

   Csillag a porban   Igazi bohóc volt. Soványka, szív alakú arca, mintha gyurmából lett volna, pillanat-töredékek alatt átalakult. Élet szántotta árkain, átderengtek a lélek rezdülései: örömök fényei, bánatok és tapasztalások keserű-fanyar borulatai, kis rosszaságok, huncutságok villanásai, szép nosztalgiák óarany árnyai, és a remény mécsesének ki nem hunyó lángjai. Ha az arcot nézve mécses fényéről […]

Posted by

Negyven sor

Válladon a csend magánya. Arcodra írt látomás. Három majom hoz szabályt ma. Sárral teli árkot ás. Homlokodra égett bélyeg. Félreértett szentbeszéd. Korcsként könyvelt telivérek. Fiad kesztyűt dob eléd. Sziklába vájt furcsa otthon. Új második emelet. Muskátli az utcafronton. Elköltözni nem lehet. Bölcsességek falra írva. Látod belső udvarát? Ecetfáknak nagy a kínja. Talán jobb lesz odaát. […]