Ezernyolcszáznegyvenhétben

született egy gróf leányka,

öt testvér vette őt körül

s tüdőbajos édesanyja.

 

Szeretné, hogy gyermekei

legtöbb tudást szerezzék meg.

Vilmát intézetbe adta

ismeretekre szert tehet.

 

Tizenhárom éves mikor

elveszíti édesanyját.

Barátnője otthonukban

bemutatja a nagybátyját.

 

Szilassy György földbirtokos ki

halálosan beleszeret,

és húsz évvel fiatalabb

lányt hamarosan eljegyzett.

 

Tizennyolc éves mikor a

házasságot megkötötték,

de hamarosan kiderült,

hogy még így is elsiették.

 

Vilma sehogy sem illik az

élvhajhász és léha férjhez,

ő szórakozások helyett

hű maradt a könyveihez.

 

Egy újság cikkből tudta meg,

hogy Zürichben felavatták

az első svájci orvosnőt,

jogot nekik is megadták.

 

Egyetemre bejutáshoz

ott érettségi sem kellett,

lányok számára akkor még

letenni itt nem lehetett.

 

Férje nem gördít akadályt

Vilma svájci útja elé,

mivel vagyonát elverte

a tanulást nem pénzelé.

 

Apjától sem számíthatott

anyagi támogatásra.

Így mindenét pénzzé tette

s indult vállalkozására.

 

Nem is tudjuk ma felfogni

az irtó nagy teljesítményt,

mely jövendő életéhez

nyújtotta neki a reményt.

 

Meg kellett tanulni gyorsan

tökéletesen németül,

az egész gimnáziumi

tananyagot is egyedül.

 

Szigorlatokat letenni,

hogy éve ne vesszen kárba.

Tanárai felfigyeltek

remek munkabírására.

 

Ludimár Hermann professzor

egy állást felkínált neki,

haza nem utazhat így a

nyári szünetet ott tölti.

 

Tanulmányi eredménye

is minden évben kiváló,

tanárai látják komoly

munkával is megbízható.

 

Ezernyolcszázhetvenkilenc

február harmadik napján

az első magyar asszonyunk

örülhetett diplomáján.

 

Állást ajánlottak neki,

de a szíve haza vágyott,

hiányzott neki kisfia,

látni kellett a családot.

 

Csalódások sora várta

a hazatérő orvosnőt,

diplomája itt mit sem ért

nem ismerték itthon el őt.

 

Megalázó ajánlattal

bábaképzőbe elküldték,

bábaasszonyként orvosi

gyakorlatát ott eltűrték.

 

Újabb akadályokat is

gördítettek az útjába,

érettségi vizsgát tett le

most már immár hazájába’.

 

Rendkívüli hallgatóként

egyetemre is járhatott,

az akkori elvek szerint

itthon mégsem vizsgázhatott.

 

Így Zürichbe tért hát vissza,

hol boldogan alkalmazták,

ott ő benne egy jó sebészt

és nem a gyenge nőt látták.

 

Ezernyolcszázkilencvenben

mégis csak újra hazatért,

folytatta megkezdett harcát

az itthoni diplomáért.

 

Magánélete körül is

dúltak egyre a viharok,

végre nehezen elváltak

így lettek aztán szabadok.

 

Összehozza őt a sorsa

Wartha Vince professzorral,

vele együtt foglalkozik

diploma honosítással.

 

Hirtelen fellobbant köztük

váratlanul a szerelem,

hogy ez megadatott nekik

az Jóisteni kegyelem.

 

Negyven éves elmúlott már

amikor megint megfogant,

egy apró kicsi jövevény

az életükbe betoppant.

 

Évekig csak neki éltek,

a diploma elfeledve,

majd a kedvező változás

problémát felélesztette.

 

Ferenc József elrendelte:

nő végezhet egyetemet.

Vilma asszony azon nyomban

az elsők közt jelentkezett.

 

Ezernyolcszázkilencvenhat

meghozta a fordulatot,

és végre hazájában is

orvosi diplomát kapott.

 

Oktatásunk komikuma:

ötven évesen az első

a már diplomával bíró

itt nálunk végzett orvosnő.

 

Minden medika megjelent

Vilma asszonyt köszönteni,

ki régen kezdte küzdelmét,

és végre sikerült nyerni.

 

Hetvenhat éves korában

örök nyugalomra hajtja

megfáradt, de győztes fejét.

Példa lett kitartó harca.

 

 

D. Oszuskó Sarolta az Irodalmi Rádió szerzője. Matematika – fizika szakos tanár voltam. 2001 óta nyugdíjas vagyok. 2005-ben…