ág voltam egykor egy csodálatos fán
szépen erősödtem vigyázott reám
ágacskáimon zöld levelek sora
néha kismadár mi pihenni bújt oda

hajladoztam ha kellett ha fújt a szél
sok levél zizegett és arról mesélt
hogy fél az ősztől mely sárgára festi
az ág akkor őket végleg elereszti

de vad vihar tört a csodaszép fámra
nyögött a fa mikor üstökét cibálta
letörten feküdtem már a fa alatt
tudtam az életem végleg megszakadt…

de megtalálta őt ott egy érző lélek
meglátta benne a gyönyörűséget
kicsit megmunkálta felrakta a falra
ma is ott van a kerete tartja

így lett csodás dísz egy halott faágból
természetet csempész a kerti világból.

Kedves Barátaim! Ezt a képet ma kaptam és annyira megfogott, hogy ez a kis zöngemény született belőle. Szeretettel ajá…

Közzétette: Gábor Hegedűs – 2018. január 25.

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…