Tudod- e, hogy miért hajtod meg a térded,
mikor szobrot imádsz és festett képet.
Tudod-e, hogy honnan ered a vallásod,
vagy csak szolga módra, gyakorolod?

Tudod-e, a világ milyen egyszerű,
számodra minden érv csak meseszerű,
hisz azt sem tudod ki volt Mária,
Nem az Isten, hanem Jézus édesanyja.

Te imádkozol, végig sem gondolva,
vajon miről is szól, ez az “égi strófa”,
sértésként éled meg, ha okítanak,
ha szelíden próbálnak  mutatni utat.

Milyen vallásos vagy, fennen hangoztatod,
de lábbak tiprod a tízparancsolatot.
Ölsz, rabolsz, vagy elnyomsz másokat,
De autód tükrére rózsafűzért aggatsz.

Ha hiszel Istenben azt is tudnod kell,
mindenütt ott van és mindent megfigyel.
Bárhol imádkozhatsz, ha nagyon akarsz,
hisz jelenlétéről a természet szaval.

Ha nem úgy élsz, ahogy Jézus tanított,
ha a szeretet nálad nem sokkal nagyobb,
mint egy porszem, a sivatagi létben,
hited sem több annál, az Úr szemében.

A vallás is mint minden, a hatalomról szól,
a pap a szószéken is erről “papol”,
fenyeget, mi lesz, ha az egyháznak nem adsz,
rád halálod után, az Úr, poklot ragaszt.

A pokol és mennyország benned lakozik,
merre indulsz el, csak rajtad áll, múlik,
s ha tiszta szívvel élted le életed,
a túlvilág befogad és mindenki szeret.

Ha véget ér az utad, vár a megmérettetés,
de nem úgy, ahogy a vallás tárja eléd.
Vár a szeretet, vár egy új csoda,
Ki a halálból visszatért, vágyik vissza oda.

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…