Forró lávakőként

izzik már a szemed,

rám tekintesz és én

benne melegedek.

 

A léted erősít,

átölel a tested.

Vigyáz rám, ha félnék

üres rengetegben.

 

A szívem merészen

táplálja  útjait.

Te, mikor velem vagy,

semmi  ki nem szakít.

 

A lelkem könnyű már

szárnyalok a légben,

óvatosan tartasz

biztonság ölében.

 

A  végtelenségben

egyfelé tekintünk.

Tudjuk nekünk a lét

összefonódva  él.

 

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…