Egy arc mosolygása betölti a képet,
Minden kis rezdülés újabbat fakaszt.
Nem tudom, láttam-e hasonló szépet,
De a gondolat, cseppet sem nyomaszt!

Régi vágy, hogy új szépséget találj,
Mely feldobja megszokott régi létedet.
S ha később elhagyod, talán nagyon fáj,
De a szépség átjárja további életed!

Ha nem leszel fogékony a szépre és jóra,
Leírnak majd, mint egy bukott szerelmet.
S hiába tántorogsz majd ki a fénylő hóra,
Nem nyújt örömet már e kép neked!

Akarj hát többet, akarj egyre szebbet,
Küzdj meg mindenért, melyet nagyon akarsz.
S ha begyűjtötted az összes szépséget,
Ne add fel, találhatsz még újabbakat!

Nem tudom én, hogy hol lehet megállni?
A szépség és szeretet mindenekelőtt.
Ha feladod, elbuksz és nem tanulsz meg járni,
Hogy elérd a célod, elmúlásod előtt!

S ha eljön az utolsó csengetős óra,
Jelezve, számodra megszűnt a lét.
Gondolj szeretettel a szépre és jóra,
S fogd meg utoljára kedvesed kezét!

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…