Álmomban újra kisgyermek voltam,
Kedvenc mackómmal játszadoztam,
Édesanyám szólt: kicsi fiam!
A vacsora neked is tálalva van!

Anyácskám, hadd játsszak még egy kicsit,
A vacsora hűl, még várhat picit.
Drága gyermekem, együtt a család,
Fogyasszuk el együtt a vacsorát!

Anyuci! Olyan jó most a játék,
Sárkányt kergetünk táltos lováért,
Mackómmal legyőzzük egy-kettőre,
A vacsora várhat ennyi időre!

Anyácskám odajött, leült mellém,
Győzzük le együtt, ennyit vár még,
Az étel talán nem hűl ki addig,
Ha igen, tudod, apa megharagszik!

Gyengéden simította meg arcomat,
S én feledtem rögtön a harcomat,
Vacsorázni mentünk akkor kéz a kézben.
Felébredtem! Nem találtam őt a sötétben!

Lennék-e gyermek újra? Nem tudom!
Talán, ha anyácskámat láthatom,
Érezhetem selymes, simogató kezét,
Oly jó volt az álom, oly csodaszép!

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…