Miért taposod a sarat vigasztalanul,
Esőben, latyakban az idő az úr!
Kabátod alá is bever az eső,
Hiszed, hogy a megváltás a következő
Sarkon vár rád, de csalódni fogsz,
Mert nincs meg hozzá a kellő akaratod!

Süvít a szembe szél és mindig szembefúj,
Akárhogy fordulsz, mindig a szél az úr,
Kifordult esernyőd, már semmit sem ér,
Mit nem adnál egy szélcsendes helyért!
De a sarkon túl is csak a szél dudál,
Gyenge akaratod segítségért hiába kiabál!

Hóvihar vagy eső, vagy orkánszél süvít,
Akarat nélkül, bizony, a földre taszít!
Az árnyék is maga alá gyűri lelkedet,
Úgy érzed, menekülnöd már soha nem lehet!
De a fény átdereng a zord felhők között,
Lelkedbe újra remény költözött!

Ha kell, ernyő nélkül, kabátot ledobva
Szállsz szembe az elemekkel újra meg újra!
Nem várod meg, míg a földre tipornak,
Tudod és érzed, hogy szép lesz a holnap!
A hit, mit szívedben hordozol naponta,
Tudja, hogy kész vagy a kijelölt útra!

Bár csupa seb a lélek, s vérzik is talán,
A szíved is, de számodra még talány,
Hogy bírod ezt a harcot, mely szüntelen,
Újra és újra indul, és talán végtelen?
Mert mindig lesz olyan, ki háborút akar,
Kit a pénz és a hatalom vágya hajt!

De hiába szél, hiába fagy, hiába hóvihar,
Ha a lelked tiszta és békét akar,
Ha a szeretet vezérli minden léptedet,
Ha akaratod, szíved vezérli tettedet,
Ha hallod, a Legfőbb Értelem mit mond neked,
Szívedben nyugalom, és szép lesz az életed!

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…