Oly hűvös a késő őszi szél
Fagyos hajnal, közel már a tél
Lassan hull le az utolsó levél
Nem maradt más
csak te meg én

Oly színtelen a késő őszi táj
Üres fák, halott minden ág
Még mindig érzem
a hajad illatát
Könnyek hajnalán
várok rád

Nézd, könnyeket hullat
Értünk az ég
Elmossa a múltat
Minden emlékét

Mi voltunk a fény
A hit, a remény
Könnyes szemmel
lassan véget ér

Mint egy őszi levél
Úgy fúj el a szél
Porba hullva
a lelkünk összeér

Bűn és szenny az élet
Hamis, múló fények
csak mi voltunk
tiszták, fehérek