Posted by
Posted in

Ötvenedik Házassági Évfordulónkra

Ötvenedik Házassági Évfordulónkra . Elrepültem gondolatban ifjúkorom boldog perceit keresve Megérkeztem egy kislányhoz így lettem szerelemmel betelve Elszéditett hullámzó haja, s bársony tekintete Mosolya rabul ejtett mesebeli tündért idézte Reszketve fogtam meg kezét,imádtam teste érintését Lelkemben mennyei szivárványként éltem meg szépségét Édes csókjától szinte az egekbe szálltam S ölelésétől csaknem sóbálvánnyá váltam Ha kecses combjait […]

Posted by
Posted in

Szálló füst… és egyebek

Néhány P. D.-strófa (ilyen formában írt vers): Szálló füst Szálló füst: lélegzik ki és be- repül fel az égbe… Tűz. Meleg tűz Meleg tűz, amit gyújtasz épp most: tüzelsz el, de mindent… Te? Zöld levél Zöld levél. Mint a szöcském. Talán… mint az almám. Lesz-é kék? Álom-Ént Álom-Ént vágyom és Víz-pokolt járom és szembelépsz. Menj. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csíny

Rózsa Iván: Csíny Gyerekkorukban gyerekes csínyeket követtek el: a bölcsiben és az oviban zajongtak a csendes pihenő alatt, az isiben rajzszöget tettek a tanító néni feneke alá. Netán cseresznyét loptak a szomszédtól, esetleg nem vitték vissza a könyvtárba a kedvenc mesekönyvüket… Most már koruk alapján felnőttek, hát emberes csínyt követtek el: államcsínyt, azaz orbitális választási […]