Ötvenedik Házassági Évfordulónkra .

Elrepültem gondolatban ifjúkorom boldog perceit keresve
Megérkeztem egy kislányhoz így lettem szerelemmel betelve
Elszéditett hullámzó haja, s bársony tekintete
Mosolya rabul ejtett mesebeli tündért idézte
Reszketve fogtam meg kezét,imádtam teste érintését
Lelkemben mennyei szivárványként éltem meg szépségét
Édes csókjától szinte az egekbe szálltam
S ölelésétől csaknem sóbálvánnyá váltam
Ha kecses combjait érinteni merészeltem
A gyönyör perceit éltem, mit eddig nem ismertem
S mikor először megpillantottam mellkoszorúját
Szinte rámteritette csipkerózsika álmát
Gyermekeim mind szerelemgyermekként születtek
Csak kevesen vannak,kik ily szerelmet elnyertek
Ha ma is megpillantom az esti alkonyban
Ezt a megismételt érzést elzárom magamban
Ötven év után talán illetlenségnek hangzik
Testem minden porcikája utána vágyakozik
Talán szerelemből lett az igaz szeretet
Ám a szerelem két fél igaz szerelméből született
A szerelmes fél utáni vágyakozás
Egy egész életet betöltő kitárulkozás
Bennem az igaz szeretet mögött ott lapul a szerelem
Ha ezt az érzést egy életen át viselem
Akkor boldogságom halálomig meglelem.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…