A bálvány

Lehettünk volna ismerősök vagy jó barátok,
Küzdhettünk volna azonos elvekért,
De a kirekesztés, ha tagadod a másságot,
Felülírja a közös küzdelmet, a célt!
Csak gyűlölködni tudsz, de nem tudom, miért?
Hiszen szerény szavam oda fel sem ér,
A magasságokba, hol te szórod az igét,
S lesöpröd kapásból mások véleményét!
Megosztónak mondasz, pedig nem vagyok!
Én is jobbat és szebbet szeretnék, akarok,
Ha nem érted azt, mit közölni szeretnék,
Kérdezz bátran! Szívesen felelek én!
Ékről beszélsz, mit verni akarnak
Oda, ahol büszke emelvényed áll!
Vajon ki az a bátor, aki elvitatja tőled,
Hogy nagyságod már a fellegekben jár!
Ugyanazt teszed, ami ellen harcolsz!
Csak saját lényed, mi elfogadható neked!
S ha mást mer vallani a bátor, már sarcolsz,
Szőnyeg alá söpröd, mint a szemetet!
Én segíteni akarok, és nem ártani senkinek!
Ezért, bár küzdeni szeretnék, a terepet átadom neked!
De utolsó esélyként gondold végig azt,
Mind mások vagyunk, s a másság nem riaszt,
De színesebbé teszi ezt a kék világot,
Lehet, hogy a Legfőbb Értelem alkotta a másságot?
Szeresd magad, ez fontos elv lehet,
De ne felejtsd el szeretni az embereket,
Ha csak magadat emeled a magasba,
Támaszod nem lesz és lehullasz a porba!
Az ember azért kapott tudást és értelmet,
Hogy kiűzze a gonoszt és szeresse a szépet!
Benned is van jó, de a hatalomvágy elbutít,
Nem látod tetteid összefüggéseit,
Csak a hatalom, a pénz, mi előtted lebeg,
Átgázolsz mindenen, mindenki felett!
Uralkodni akarsz, mintha mindenki azért volna,
Kiszolgáljon téged, a földig hajolva,
De a sok ember egyszer véget vet ennek,
Repedezik a talapzat, melyre téged felemeltek,
S ha összedől az oszlop, s ledől majd a porba,
Bánhatod, hogy nem hallgattál a figyelmeztető szóra!

Hegedűs Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Hegedűs Gábor. Szeged melletti településen Algyőn lakom. Nem itt születtem, hanem…